2014. július 29., kedd

7.Rész


                                     Ello Bananas!! Sok-sok idő után, végre
                            meghoztam a 7.Részt!! Köszönöm szépen a 3,000
                        oldalmegjelenítést, és a 19-dik feliratkozót!! Remélem
                       leszünk még többen is!! :) Jó olvasást! Komiz, iratkozz fel ;)

                                                                                                                        D xoxo







Annyira hülyén érzem magam.Hogy lehetek ennyire idióta? Főleg előtte? Amikor vissza értünk Ő a hálójába ment, Én pedig a nappaliban ragadtam.Egyedül.Ez a ház túlságosan nagy, -nekem.A táskát a kannapéra teszem ami L alakú, azt hiszem.Fekete színében nagyon ki tűnik a fehérre festett helységben.A falak üresek,
és barátságtalanok.Tőlem jobbra pár darab szekrény van el helyezve, ami szintén feketében tündököl.Velem szemben egy óriási tévé helyezkedik el, középen viszont egy üveg asztal.Amin egy doboz cigaretta van.
Vajon miből van egy olyan embernek mint Mr Styles, ilyen háza? ~Ez a kérdés gyakran fel bukkan bennem.

Punk Zayn
Zayn Malik
Gondolataimból Mr Styles zavar meg, aki a lépcsőn siet lefele.
Már egy fehér póló, és egy sötét színű farmer takarja Őt, lábfejeit egy fehér torna cipőbe rejti.Meg áll tőlem pár méterre és engem néz.Semmit mondó arccal mered rám, majd bele túr hajába. Ideges.Kézfejeit a zsebébe mélyeszti.

-El kell mennem egy kis időre. -mondja -De, nem leszel egyedül.Mindjárt jön Zayn. -befejezi a beszédet és el fordul.

Bocsánatot szeretnék kérni az idétlen viselkedésem miatt de nem tudok.Nem merek.Várjunk, ki az a Zayn? Az akivel itt beszéltek? Hallom ahogy a bejárati ajtó be csapódik, és én egyedül maradok a hatalmas házban.

Most simán meg szökhetnék de, valami vissza tart. Hogy mi? Egyszerű, nincs hova mennem.Ez az egyik, a másik pedig a verseny...

Ahogy közeledik a napja, egyre jobban izgulok.Nem tudom mi fog ott történni, semmit se tudok.Hogy kavarodtam bele ebbe az egészbe? És miért pont Én? Egész életembe jó voltam, mindenkihez.Próbáltam mindenkivel kedves és segítőkész lenni, és akárhányszor megtehetem segítettem.Akkor Én miért kapom ezt? Miért? Mit vétettem? Nem értem.El űzőm gondolataimat amint meg pillantok egy fekete sapkás fiút, magammal szemben.Fiút? Inkább férfit. Mint az eddigi alakokat őt is tetoválások és piercingek "díszítik".
Egy piros pulcsit visel, ami alatt egy fekete felső van.Sötét színű farmerja néhol rá tapad lábaira.És egy fekete bakancs van rajta.Ő Zayn.

-Zayn vagyok. -mondja és tesz felém egy lépést.Nem tudom most mit kéne cselekednem.
-Emily igaz? -kérdezi, bólintok.Le dobja magát a kannapéra. -Tetszhetsz Hazza-nak, ha itt tart téged. -mondja és nem hiszem el amit mond.Jól hallottam?

-Tessék? -kérdezem, és lassan le ülök a tőle messze eső, kényelmes díványra.

-Harry csak kurvákat szokott fel hozni magához. -mondja bővebben, meg lepődöm hogy milyen mocskosan
beszél.És a mondanivalóm szó szerint bennem akad.Alig veszek levegőt, csak ezt a srácot figyelem aki itt ül kényelmesen Mr Styles házában.

-Mr Styles, -kezdenék el beszélni ha nem nevetne, egyből.Kérdőn szegezem rá tekintetemet.

-Mr ? Miért hívod így? -kérdezi, szája sarkán még mindig ott van a vigyor.Csak azt nem értem miért?!

-Miért hogyan hívjam? -meg lepődök a saját hangnememen, olyan lekezelő lett a hangom.Karjaimat össze
fonom mellkasom előtt, hogy hogy nem félek ennek az embernek a közelében? Régebben meg se mertem szólalni, most meg "társalgok" egy punkkal.

-Harry-nek. -mondja ki a nevét.Még mindig furcsa számomra ez a név.Annyira kis fiúsan hangzik.Nem igazán illik Mr Styles-hez, persze illik is hozzá.De, nem annyira.Fura lenne ha a nevén szólítanám.
Még mindig itt ülök a sapkás figurával, aki hülyén vigyorog rám.

-Mond csak mikor szórakoztál utoljára? -kérdezi, fogalmam sincs mire utalva ezzel.Közelebb hajol hozzám, és köztünk lévő távolság kezd el tűnni.Át ül oda ahol Én ülök, közvetlenül mellém.Lábaim össze szorítom.
Egyik kezét a térdemre teszi, ami eléggé meg lep.A testemen végig fut egy borzongás, és a szőr is fel áll rajtam érintésétől.Vigyorra csak nagyobbra nő, amint látja a félelmet tükröződni az arcomon.Ujjai feljebb vándorolnak combomon, testem lefagy.Mozdulni se tudok, miért? Mert egy gyáva alak vagyok, azért...

-Harry biztosan nem bánná ha, -nem tudja be fejezni mert az ajtó ki nyitódik, majd be csapódik.Egyből vissza ül az előző helyére mintha ez az egész meg se történt volna. Ennyire fél Tőle?  Mr Styles meg jelenik előttünk, és Rám pillant.Szemeim a fehér pólóján lévő vér foltokra terelődnek. Mi történhetett vele?
Zöld szemei, olyan sötétek akár az éjszaka.Valószínű hogy dühös.

-Menj fel. -morogja, fel állok a táskával együtt, és a lépcsőhöz igyekezem.

Sikerül ismételten nem el esnem ez miatt a hülye cipő miatt.Nehezen de fel juttok az emeletre.Végig érzetem magamon ennek a srácnak a tekintetét, annyira...Undorom az ilyen alakoktól.Végig sétálok az üres folyóson, és a hálóba megyek.Miért van itt ennyi ajtó, ha csak két helyiséget használ? Annyira sok dolog van amiről beszélni akarok, kérdeznék Mr Styles-tól "néhányat".

De, miért volt véres a pólója? Tán megölt valakit? Na jó, ezen nevetnem kell, ez..ez kizártnak tartom.  Emily egy idegennel élsz együtt! Semmit se tudsz Róla, nem tudhatsz semmit se a munkájáról, sem más dolgáról... ~Mint ahogy azt már meg szokhattam, belsőmnek kell ismételten igazat adnom.Nem tudok semmit erről az emberről.Semmit se tudok Harry Styles-ról! Lábammal át lépem a küszöböt és be csukom az ajtót magam mögött.

A "királyi"ágy szélére ülök.Tudom, kissé viccesen hangzik, de tényleg hatalmas ez az ágy.El férne benne egy egész foci csapat.Körülbelül.A retikült magam mellé teszem, le hajolok és ki csatolom a cipőmet.Majd le veszem azokat és félre teszem őket.Emlékeim közt még mindig ott van az a véres póló.Vajon miért volt véres? Mitől, vagy kitől?   Egy hangos sóhaj hagyja el ajkaimat.Hogyan keveredtem bele Én ebbe? Ja, hát úgy hogy el jöttem abból az árvaházból.Mert szó szerint ki dobtak."Mert be töltöttem a 18-at". Azzal meg nem is törődnek hogy van-e hova mennem, csak úgy kiraktak.

Ilyet egyáltalán csinálhatnak? Már nem is érdekel, most a versenyre kell fel készítenem magam.Hiszen, alig 48 óra múlva lesz.Istenem csak nyerje meg azt a versenyt.Nem akarom azt az ismeretlen punkot -nem mintha Mr Styles-t ismerném.De, mégis csak, valamennyivel jobban "ismerem" már.Miért ilyen az életem?Ilyen borzalmas és kilátástalan?! Olyan szánalmasnak érzem magam, ahogy folyamatosan sodródom az árral. Ami ezidáig nem is volt annyira rossz, de most már tényleg elegem van.Bűntudatom volt amiért úgy viselkedtem és gondolkodtam annál az árvaháznál ahol Lux volt.De, ez a Zayn és a sok titok és az a véres póló, na meg a verseny; ezzel végleg be telt a pohár.Testem remegni kezd az idegességtől.Miért véres a pólója? Nyugi, Emily biztosan van rá egy logikus magyarázat... ~Lehetséges hogy van, de ha nincs? Akkor mi van? Nem is értem miért gondolkozok ezen, hisz úgy se fogja meg vitatni velem ezt a "témát".

Az ajtó hirtelen ki nyitódik és Mr Styles lép be rajta.Szemet se véve rám, a szekrényéhez sétál, ki nyitja azt.Le veszi a pólóját, és a földre dobja.Szemeim izmos hátát pásztázzák egy ideig.De hamar el kapom tekintettem és össze szedem gondolataim, -vagyis próbálom össze szedni őket.Ujjaimat babrálom, nem merek meg szólalni pedig meg akarok.Föl állok, fejem le hajtva a padlót illetve a lábfejeimet nézzem.
-Mr Styles, -lassan ejtem ki a nevét, de nem merek fel nézni Rá-  m...mi történt magával? -a levegőben azonnal lehet érezni a feszültséget ami rajtam, és rajta  is meg látszik.Hallom a lépteit, melyek felém közelítenek.Lehet hogy hiba volt meg szólalnom? És hallgatnom kellett volna

.Ujjperceit az állam alá helyezi, s fel emeli azt.Ezzel kényszerítve engem a szemkontaktusra.Íriszei még mindig éj sötétek.Arcáról semmit se tudok le olvasni, póker arca van.Vonásait figyelem, és a göndör haját, ami tökéletesen be keretezi arcát.
Ujjait még mindig államnál tartja.Ajkai el vállnak.

-Semmi. -válaszolja, hangja rekedtes, folytatja, -És ne hívj így, nem ez a nevem. -hangnemétől le fagyok, olyan...olyan hát borzongatóan beszél, és ehhez hozzá párosítva a rezzenés telen arcát. Huh, félelmetes.
-Rendben Mr.. Harry. -gyorsan ki javítom magam, egy önelégült arccal találom szembe magam.El engedi állam, és épp fel lélegeznék amikor erősen meg szorítja az állkapcsomat.Le dermedek, most mi van?

-Csak Harry! -most komolyan a nevén vitatkozunk, de nem is ezen kezdtünk el beszélni.Bólintok egyet,
engem ez a férfi mentett meg? El enged és ki sétál a szobából, hál' istennek! Ujjaimmal végig simítok államon, áú, ez azért fájt.Lassan vissza ülök az ágyra, és el merülök a gondolataim közt.Már alig várom hogy vége legyen ennek a rám álomnak...

4 megjegyzés: